Lace, azaz csipke és Diamond készlet
Hétvégén felpróbálta a lányom a varrott csipke topot. Könnyedén felhúzta, de ő magasabb nálam, így konkrétan a melle alá ért. Jó ég, most mi legyen? Így, úgy beszéltük át, az elképzeléshez meg elég anyag nem volt. Félre toltam a megoldást. Viszont szóba került, hogy a maradékból kéne készíteni egy táskát és az interneten néztünk ötleteket. Olyan remek darabokat találtunk, hogy most már harmadik napja ötletelek hogyan is tudnám megvalósítani. Részleteiben kezdtem hozzá. Készítettem pár masnit. Végre fel tudom használni a victoria típusú gombjaimat is, eddig nem tudtam illeszteni semmihez. Ma meg festettem tüllt, csipkét. Itt még lucskosan vizes, nem ilyen színe lesz ha megszárad:
Titok még a számomra is mi készül belőle, pontosabban hogyan illesztem az elképzeléseimet. Olyan összetett dologra vállalkoztam, hogy lassan épül a gondolataimban.
Szombaton sütit készítettem. Ezt a csokoládés korongot már sokadszorra és annyira finom, hogy leírom a receptjét:
20 dkg liszt, 2 dkg étkakaó, 7 dkg porcukor, 1 cs. vaníliás cukor,, 5 dkg őrölt dió, 14 dkg vaj, kevés fahéj, citromhéj.
Gyakorlatilag linzer tészta, de már nyers formájában is kellemes illatú. Hasonlóan készül mint az isler, én annak is hívom. Kör alakban sütöm ki, lekvárral töltöm és a tetejére étcsoki kerül.
Nagyon finom!
Ja! Én a megadott adag háromszorosát készítettem el, mert nem szárad ki, hosszabb ideig is megtartja minőségét.
Ma megérkezett a mozaikos kirakóm. Nagyon örültem! Ehhez lehoztuk a tetőtérből a nagy asztalt. (Utána sietett a férjem a Terror Házához, felvétel: nézzünk szembe a múltunkkal....)
Szóval. Bánt, hogy nem tudom mutatni a képet amit készítek. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne lehessen kinyomtatni. Én is egy elmosódott verziót kaptam. Értem miért. Ezt simán ki lehetne öltögetni keresztszemesként is.
A magányos cica című képet választottam. Az asztalon lévő orgona és a körülötte rosszalkodó egerek miatt.
A fóliát addig emelem amíg dolgozok rajta. Az alapanyag nem vászon, a rajta levő ragasztó rendkívüli. Nem szárad meg, kissé nehezen, de a rossz helyre pottyant szép kis mozaikkő arrébb tessékelhető, a helyére. Megnéztem: kissé nagyobb a mozaik, mint a 14-es Aidán egy öltés. Még nincs róla véleményem, mert nagyon lelkes vagyok mikor új technikákkal ismerkedhetek meg.
7 megjegyzés:
Jajj, azok a masnik csodaszépek, olyan romantikusak!
Köszi a sütireceptet, ki kell próbáljam, mert összefutott a nyál a számban! :o)
Ez a kirakós dolog is érdekel, majd muti, hogy alakul!
Csodálatosak a masnik. Izgatottan várom a festés eredményét. Ez a kirakó biztosan érdekes lehet, de bár hihetetlen, az ilyenhez nincs türelmem, pedig az xszemes sokszor sokkal apróbb.
Nagy kaland a varrás, sokkal kiszámíthatatlanabb mint a keresztszem. Így már meglesz a csipketáska a leendő blúzhoz!
Gondolatolvasó vagy, már hetek óta islert akarok sütni. Jól jött a recept, köszi.
Az a kirakó nagyon pepecs munka. Kiváncsi vagyok, milyen lesz.
Milyen elképesztően hatalmas vállalkozásnak tűnik az összetett, sokféle leendő elemből építkező táska, és a rengeteg kis csillogó mozaikból készülő kép - ez aztán a türelemjáték! :) Sütid pompásan néz ki!
Brigi
Különlegesen szépek azok a masnik!
Kíváncsian várom, mi formálódik ki benned csipkés tüllcsoda témában... :)
A mozaikos kirakódat pedig még kíváncsibban várom, egyelőre nem igazán fogtam, hogy mi és hogyan készül, de idővel majd biztos eljut az agyamig... :)))
Köszönöm a kedves bejegyzésed nálam. Jutka írta, hogy (sajnálatomra) befejezi a blogolást. Én meg vagyok a Jucus :o)
Látom meg jött az új játék... a kirakós kézimunka... és még nagy asztal is kell hozzá...Na majd mesélsz róla...
A felsőt illetőleg, mondtam, és ezzel mindenki így van... a tanulópénzt meg kell fizetni, vagy Így- vagy úgy....
Majd jön egy ötlet, és másképp , máskor összejön...
Megjegyzés küldése