Munkáim
tuzes.beata@gmail.com

2015. április 6., hétfő

Vacak napom volt...


....pedig gyönyörű tortákat hozott a lányom.


Olivér állandóan készít valami érdekeset. Almából kacsát. Szuper!

Egy idő után leültem és folytattam a szalaghímzést. A lányom szívesen nézi, én meg örülök, hogy megbeszélhetek vele részleteket. A férjem gitározgat a vejemmel, akár ideális is lehetett volna a mai nap. Kifejezésre került azonban az együttlét kényszere és ez nagyon rosszul esett. Így van valóban, részemről is. Mi történt? Vacak az egész!

11 megjegyzés:

Fidike Mamivonat 2015. április 6. 18:59  

Micsoda kreatív család vagytok! Gitár, almakacsa, szalaghímzés! - De persze semm sem rózsaszín és tökéletes. Kívánok sok-sok ettől jobb együtt töltött napot!

Fidike Mamivonat 2015. április 6. 19:00  

A tortákat hogyan is felejthettem ki?!:)

Beáta Tüzes 2015. április 6. 20:04  

De érdekes amit írtál! ezt én most észre sem vettem. Jéééé!
Ettől függetlenül rossz volt. Utálatos a kényszeres együttlét.

Vera 2015. április 6. 20:14  

A kényszer is, és az egyedül lét is /még ha ketten vagytok/ rosszul esik...
Szép a torta... ügyesek vagytok...

Névtelen,  2015. április 6. 20:25  

Az Ünnepek már csak ilyenek. De még, ha kényszerből is indul neki az ember, a végén azért mégiscsak jó, hogy együtt volt a család.
A szalaghímzés gyönyörű!

Lia

Névtelen,  2015. április 6. 21:38  

Megértem a kötelező együttlét problémáját, valahogy hosszabb távon mégis jó, ha erőt vesz magán az ember, és humorral, nyugalommal vagy éppen temperamentummal túléli, ebből lesznek később a jó családi sztorik... Nálatok legalább az alkotó kedv és képesség közös vonás. :)
Brigi

Beáta Tüzes 2015. április 6. 21:57  

Oh, utólag mindig minden szép.
Van olyan, hogy a gyerek annyira felnőtté és énidegenné vált... Attól tartok mese az unoka imádata, ha nincs közös együttlét, akkor idegen. Nem is kívánom.

Beáta Tüzes 2015. április 6. 22:02  

Alkotókedv? Mi mást tehetnének? Így nevelődtek. De ezt Ők nem tudják.Nekik ez természetes.

Palkó 2015. április 7. 20:14  

Sajnálom, hogy nem sikerült úgy a napod, ahogy tervezted - vagy szeretted volna...
A gyerekeink néha kíméletlenül őszinték... viszont vigasztaljon a tudat, hogy a Tieid otthon voltak...

A kép pedig gyönyörűen alakul!

Phan 2015. április 7. 21:11  

Legyetek együtt, amíg tudtok, az élet nagyon rövid!

Én megint vettem egy kirakót a hétvégén, és a lányommal elkezdtük rakni. Aztán azt vettem észre, hogy néha odajött a fiam és a férjem is, és nagyon jó volt együtt bogarászni.
Az ünnep alkalmával anyukámékhoz mentünk, néha én is úgy vagyok, hogy nehéz nekiindulni, de annyira jó, hogy még van kihez menni! :)

Phan 2015. április 7. 21:12  

A balerinád nagyon szépen alakul, és igen kreatív családod van! :)