Emlékek. Újra.
Mióta rátaláltam hogyan lehet dolgozni az előre bejelölt vásznon, azóta bátran haladok. Naponta 2-300 öltést tudok elkészíteni. Még nagyon lelkes vagyok.
Tegnap kutattam a dobozaimban. Kerestem a szemüvegtartó csíptetőjét. Nyáron szívesen hordom a nyakamban a szemüveget, télen ez a kabát alatt nem jó. Laura blogján láttam egy horgolt láncot, így onnan loptam az ötletet. Kis gyöngyház fényű gyöngyöket cérnával öltögettem fel rá:
Megtaláltam nagyapám szemüvegét. Nem ismertem Őt, már Anyu 11 éves korában elhunyt, mégis őrizgetem minden emlékét. Ez a szemüveg több mint 70 éves. Ma már fura ez a keret, de nagyon kényelmes.
Találtam fotókat is. (Miért van mindenhol?) Fent: Olivér és én. Lent: a szőke Oli haja feketére lett színezve, a szeme kihúzva:
A Sziget Fesztiválra mentek a lányommal és a férjemmel.
Olyan jó látni a lányom szikrázó örömét! Hová lett?
Már el is felejtettem, hogy Olivérrel együtt pancsoltunk esténként. Úszó gumit is vettem, nagy buli volt az esti fürdés. A kád széle tele volt játékokkal....
4 megjegyzés:
Nagyon gyorsan haladsz!
Olyan szépek ezek az emlékek! Valahol mindenkiben ott van mélyen a gondtalan fiatalság.
Nagyon gyorsan haladsz a képpel, szép lesz.
A szemüveg bennem is szép emléket ébresztett, ilyet hordott a nagypapám, akit ugyan nem ismerhettem , de fényképen láttam.
A nyakbavaló tartóhoz én is csináltam láncot, gumit lehet külön is kapni, én csak fűztem. :-)
Bámulatos a haladásod! Látod, milyen jó az előre vonalazott vászon? Én már csak így hímzek, még a kisebb mintákat is, nagyon megkönnyíti a munkát.
Az elsőként mutatott képen olyan Olivér, mint az én fiam. Pont így nézett ki, és ilyen szőke volt. :) De aztán a nagyobb Olivérhez már nem hasonlít.
Sajnos, nekem az egyik nagyiéktól nincs ilyen tárgyi emlékem, mindent elvitt az egyik lánya... :( Az összes fényképet is, a másik 2 testvérnek sem adtak belőlük. Vannak furcsaságok.
Néha jó elidőzni az emlékek közt...
.Nagy léptekben haladsz a hímzéssel......
Várom a híreket!!!!!
Megjegyzés küldése