Lassacskán

A szoknyával és a fodrokkal foglalkoztam. Megint elrontottam, ismét kicsaltam egy sort.

Zavar a meleg és most már biztos, hogy a változó kor miatt. Nehezebben viselem mint a környezetem. Még ma is, pedig nem lehet panasz a hőségre. Esik az eső, hűvös a levegő.

Továbbá. Átalakuláson megyek keresztül. A gyerekek felnőttek, a legkisebb is sokat van távol, újra tudok magammal foglalkozni. Még gyerekcipőben járok ezen a területen, de pl. újra vettem körömlakkot és szívesen nézegetem milyen szép... Érdekes, hogy a távollévő gyerekekről elég tudnom, hogy jól vannak, akkor nyugodt vagyok. Nincs felelősségem, mert a távolságból csak rájuk bízni tudom hogyan boldogulnak. Így megengedőbb, elfogadóbb lettem. Ez nekem jót tesz, mert talán túlzottan kritikus voltam.

Olivér fiam külföldön tud jól keresni, itthon tud jól élni. Egy fizu feléből megveszi a mobilt. Nem részletre, nem egy évig nyögi. Nehéz a kinti munka, heti 6 nap dolgozik 12 órát. Ha besokall akkor hazajön. Majd újra megy. Ez van.