Solo Brode
Az elmúlt napokban evvel a mintával foglalkoztam. Úgy indult, hogy komolyan és szépen dolgozom. Ezt teljesen feladva, lazán fejeztem be. Könnyűnek látszik? Nekem annak tűnt! Pokoli sokat kellett számolni, jobbról balra, majd visszafelé haladtam és nem ért össze a minta, igaz, hogy csak egy öltéssel, de szabályos kört szeretnék hímezni, így kreatívan illesztettem a részeket. Egy szállal dolgoztam, ami belesüllyedt, eltűnt sokszor a vászonban, nehezítve hol is tartok. Sokszor bontottam vissza és amikor a nagyító kör részére került a sor (mentségemre legyen mondva a mintaíven sem tudtak szabályos kört mutatni, ott sem sokkal különb), akkor ki akartam dobni az egészet. Azután megnéztem összességében hogyan mutat és avval meg voltam elégedve. Enyém lesz, úgy döntöttem nekem így is jó. Míg hímeztem eszembe jutott a reszketeg vonalakról egy régi barátnőm, aki rajzfilmeket rajzolt a Pannónia Filmstúdiónak. Sokat néztem, hogyan készül és az is olyan egyszerűnek tűnt. Olyan üvegasztalon rajzolt, amit lámpa világított meg alulról, az elkészült rajzot alulra helyezte az asztalon és arra tette a következő lapot, amin a figura ha jobbra indult akkor pár milliméterrel jobbra igazította a kontúrokat, ha a kezét emelte, akkor azt kicsit feljebb, de gyakorlatilag átmásolta az alatta lévő rajzot a forgatókönyv szerinti cselekményekre. Azért ez sem ilyen egyszerű, a vonalaknak tökéletesen kell zárniuk, mert a számítógépes színezés során ha a nadrágra kattintva pirosat akarok és a vonal továbbengedi a színt, akkor a pulcsi is az lesz és ez megengedhetetlen, a színezőnek nem dolga újrarajzolni, scannelni stb. Egyszer felállt az asztaltól és azt mondta próbáld meg. Nagyon összeszedtem magam, rajzolni tudok, még egyenes vonalat húzni is (pláne hangsúlyt helyezek rá, mióta pszichológiából tanultuk, hogy aki nem tud vízszintesen egyenes vonalat rajzolni, annak súlyos problémája van a személyiségével, ennek részleteire most nem térnék ki) ,szóval rajzoltam. Komolyan figyeltem, nem akartam, hogy ezt a lapot kidobja. Miután kész lettem és mutattam, örömmel nyugtázta, hogy ilyen reszketeg vonalakkal dolgoztam, mert vannak rajzfilmek, amiket pont így kell és Ő ezt elfelejtette mondani. Esküszöm, hogy ilyen egyenes vonalakat azóta sem rajzoltam. Ez egy szakma, sok sok gyakorlattal. Badarság leértékelni. Nem lett kidobva a rajzom.
Nem tudom miért van, de újév után csupa semleges mintákra, de legalábbis tavaszi virágokra vágyom. Még nem visszavonhatatlanul, a kertészetbe kívánkozom,de még csak egy kicsit. Csak eszembe jut, magokért, amit január végén földbe teszek. Van egy csodám, amit elővéve is félek elkészíteni. A hímzés egyszerű, a végkifejlet nehéznek tűnik. Az esernyőt készítem a kollekcióból
.
Ezek pedig képek a karácsonyfáról. Vaku nélkül, folyamatosan mozgatva az expozícióig.
4 megjegyzés:
Solo-s minták nem is annyira könnyűek, úgy látszik, de nagyon kell számolni:)
A zöld alapon a minta, a kis szék lesz?
Hát ez az esernyő tényleg csoda lesz, ha elkészül!
Nekem semmi kertes vénám nincs, mégis néha annyira vágyom rá. Hogy saját virágaim legyenek, amiket nézegethetek. Hogy elvessek pár sárgarépát és mikor főzni kell, csak kiszaladjak érte gyorsan.
Nekem tetszik az aprólékos munkád a körhímzéssel:-D
Zöld alapon a minta a fotelhoz tartozó esernyő.Nagyon csini lett,nemsokára mutatom.
Tetszik a solo-s minta, olyan kis finom :)
A fények pedig viccesek. Olyan földöntúliasak XD
Megjegyzés küldése