Figyelem elterelés
Ma adtam át a nyugdíjas házat, utána a temetést intéztem. Szóróparcellás temetést kértem, az a legszebb. Levegővel fújják ki a hamvakat és szomorú fűz alakú szökőkút permetezi szét egy gyönyörű mezőn...
Megy tovább az élet.
Múlt héten a leadott lakás számláit fizettem ki nullára, az átadás feltétele volt, hogy köztartozás ne legyen. Áldás volt, hogy a közművek nagy bevásárlóközpontban helyezik ki székhelyüket. Elhatároztam nézelődöm, hogy eltereljem kicsit a figyelmemet. Mikor a FŐTÁV-tól kijöttem az Allee-ban, szembe találtam magam a Hobby és Mesebolttal. Gyönyörű és nagyon nagyon sokféle, igényes mintájú textilek vannak és minden ami kézimunka. Vettem néhány fél méteres darabot. Igen borsos áruk van, de örültem nagyon, hogy rátaláltam erre az áruházra.
At ELMŰ az Europarkban van, onnan sütemények díszítésére csokoládé díszítéssel és pár síppal leptem meg magam. Legyen mit fújni a hétvégén tartandó szülinapomon.
Tegnap pedig elkezdtem ezt a tündéri mintát, ajándéknak számon egy kedves ismerősömnek. Naná, hogy variálva az új textillel, fonáltartó szütyőke lesz.
Köszönöm Mindenkinek a kedves részvétnyílvánítást. Nagyon sokat segít nekem. Ma a nyugdíjas házban is mindenki együttérzéséről biztosított. Volt olyan néni, aki elsírta magát, sokan szeretnének eljönni a temetésre. Annyira jól esik, hogy ennyien szerették.
9 megjegyzés:
Nem könnyű ez az időszak, sajnos kb.fél éve ugye én is átéltem...
Persze az élet megy tovább, de már nem úgy....mert hiányzik valaki...
Nem is lehet igazán szavakkal elmondani, nagyon nehéz ilyenkor, bármilyen szó, mert csak kong az üresség.
Tegnap kint a sufniba találtam pár kiszárított lopótököt. Kérdeztem anyutól honnan van. Mondja, apád ültette rég. Megráztam, tele volt maggal, kiszedtem belőlük. Ahogy a kezemben tartottam, azt gondoltam én meg ültetem tovább. És ajándékozom tovább, akinek kell, mert a 4 tökben jó sok mag volt.
Azt mondják tiszta apám vagyok..este belenéztem a tükörbe, és egy pillanatra tényleg mintha Ő nézett volna vissza.
Sokszor nem is gondolja a külvilág, mikor dolgozom, vásárolok, beszélgetek, vagy nevetek, hogy emlékek élesen belém hasítanak.
Sajnos ez van....sajnos.
Még csak pár nap telt el, de biztosra tudom, hogy ez a szorongásféle soha nem fog elmúlni. Evvel a veszteséggel együtt kell élni. Visszük.
Példád is mutatja, bennünk él tovább.
A szó nem kong az ürességtől, mélyen megérint és engem konkrétan csodálkozással tölt el milyen pontosan tudja mindenki mit érezhetek. Megkönnyebülést jelent, osztozást. Hálát érzek érte.
Hol sírok, hol nem. Én is attól függően milyen emlék mit vált ki. Már nem először ösztönből nyúlni akarok a telefonhoz, hogy elmondjam mi történik...Nincs kinek.
Anyuméknak 1 db mobiljuk volt. Úgy is írtam be, hogy :Apuék. Úgy is marad.
Mi még nem tudtuk eladni a szüleim házát, s a mai napig úgy megyek haza, hogy azt mondom: Megyek a Papihoz. Pedig már régóta nincs velünk, csak lélekben.
Sok erőt kívánok. Gyönyörű temetési módot választottál, én még nem is hallottam róla így.
Örülök, hogy varrogatsz, tervezgetsz,
próbálok lekötni magad.
szeretettel ölellek: Éva
Igen, lekötöm magam, néha a könnyektől nem látok semmit. Most próbálom tudatosan a pozitív, éltető szavait energiává formálni.
Ó!Őszinte részvétem! Nagyon nehéz ez!....és hiányozni fog mindig....a szívedben él tovább.
Anyának is ilyen temetése volt, bár hogy milyen volt azt nem nagyon tudom megmondani, mert az elejénél elkezdtek a könnyeim előtörni, és vagy egy óráig csak zokogtam, azt sem nagyon tudom, hogyan értünk haza.
Én azzal vígasztaltam magam, hogy Neki már könnyebb, és ez a fontos !!!!
Ezek szerint Te nem ismered a gyönyörű anyagok, elfogadható áron boltot? A Szent István körút és Bihari utca sarkán lévő méterárú boltot? 1500-2000 métere és gyönyörűek !
Biztos, hogy nehéz időszak ez a számodra, nekem a mamim halt meg nem régen, de még mindig úgy érzem, hogy majd jön haza a kórházból.
Szép anyagokat vásároltál.
Mammka:köszönöm
agnesordog:köszi a bolt címét!
Tünde:én is úgy érzem, hogy sok mindent elmesélek majd neki, ha rá emlékezem
Megjegyzés küldése