Babának pólók és égetés

Megérkezett a jó idő! Most már rövid újjú pólókat varrtam az unokámnak. Ő is kapott iskola buszosat. 

Találtam ibolyát a kertben, azokat szabadítottam ki először.

Továbbá találtam sok kibelezett dióhéjat. Talán a mókusok?

Még mindig ennyi diófa levelet kapirgáltam össze és meg is gyújtottam:

Olyan sok volt, hogy az alja nem is kapott levegőt az égéshez, így ásóval forgattam. Nem mertem otthagyni amíg égett, mert húúúúú mi lesz ha egy kóbor parázs elindul? Csuda büdös és piszkos lettem. Bejöttem, álltam a zuhany alá.

Vettem egy könyvet, ezt még nem olvastam. Ez olyan olvasmány amit nem lehet egy huzamban elolvasni. Leteszem és elgondolkodom. Különbséget tesz fehér ember és európai között.( Jé, miért? ) 4 ezer éves európai múlt beépült a gondolkodásunkba. A római jog, a görög filozófia, Szokratész... Értem. Az amerikai fehérek ezt nem tudják. A könyv szerint az európaiak a legelfogadóbbak.  Másik: ha egy társadalomban nincs minek örülni akkor nem az egyén depresszióját kell vizsgálni. Aki itt örömben lubickol az szorul kezelésre. Óooooh. Hát ja.