Rendszeres olvasók

Munkáim
tuzes.beata@gmail.com

2012. augusztus 5., vasárnap

Szülinap



Születésnapomra a lányom készített tortát. Mostanra már egyenesen tőle rendeljük, mert nagyon szép és nagyon finom tortákat készít. Szereti csinálni és ez látszik is rajta. Kösziii!




Nagyon örültem, hogy összejött a család. Ilyenkor szinte követhetetlen mi történik és én igyekszem mindenkire odafigyelni. Nem egyszerű feladat. Mindenkit más érdekel. Apu nagyon érdekes dolgot mondott számomra. Ő cipész és a mai napig dolgozik, rajzol, különleges cipők terveit, szabásmintáit készíti színházaknak, cirkusznak. Mondjuk egy tűzkarikán átugró akrobata tűznyelves csizmáját kérik tőle és csak ilyen speciális dolgokat, ugyanis ma már a cipők futószalagon egységesen készülnek. Erre a feladatra viszont nincs ember, így azt mondta szeretné átadni a tudását és csak rajzolt és magyarázta úgy nagyjából miről is van szó. Nagyon nagyon elgondolkodtam rajta, hogy megtanulom...
A kézügyesség tehetség kérdése is, de én még élénken emlékszem mennyire szerettem már kisgyerekként is a műhelyben mellette lenni. Imádtam a bőrök és a ragasztó szagát. Kaptam maradék anyagokat, életlen kést (nehogy bajom essen), amin mindig nagyon háborogtam és vághattam mellette darabokat formára, ami soha nem volt jó. Ragasztani úgy kell, hogy a pálmatexel bekenem, majd pár percig száradni hagyom és utána illesztem. Nem volt türelmem. De ez 4-5 évesen volt. Faszegek, fakalapács, ár a lyukasztáshoz, spirituszos égő, ami felett a bőrt hevítette formáláshoz körömcipőnek, kaptafa... Teljesen olyan érzéssel élhettem, mint Pumukli Éder bácsi mellett. Roppant nagy törés volt életemben, mikor a szüleim 6 éves koromban elváltak. De most nem ez a lényeg. Szóval azt hiszem átvenném a tudását. Ha ez a kibírhatatlan hőség elmúlik, fogom többet látogatni és ki tudja, talán el is tudom azt sajátítani. Egyenlőre csak a tervezést.



A vejem kitűnően főz. Tejszínes, tárkonyos gulyás volt a főétkezés, Ő készítette. Remekre sikerült! Ez volt az első családi összejövetel, amikor a beszélgetésen kívül nekem semmi más dolgom nem volt és ez jó, mert ha én főzök és készülődök, akkor már a fáradtságtól senkire nem tudok igazán figyelni. Köszönöm Attila!

8 megjegyzés:

Éva Erdős 2012. augusztus 5. 21:17  

Drága Beáta! Nagyon boldog születésnapot kívánok sok szeretettel , és itt köszönöm meg Neked a jóságos szívedet, s a figyelmességedet!
Érdekes dolgokról írsz, kihívás egy ilyen szakma!
A családnak gratulálok, a sok finomság elkészítéséért! :)
Szép hetet Nektek!

Beáta 2012. augusztus 5. 21:25  

Oh, Évi köszönöm!

Barbaral 2012. augusztus 5. 23:26  

Nagyon sok boldogságot kívánok Neked és gratulálok remek kis családodhoz!!!:)
Apukádtól tanulj meg mindent, amit csak tudsz - fantasztikus amit csinál!
Tök jó, hogy Te is ki tudsz kapcsolódni és nem a Te válladat nyomja mindaz, ami egy ilyen összejövetellel jár.

További szép nyarat Nektek!:)

Gesztenyeszív 2012. augusztus 6. 9:05  

Kedves Beáta!
Sok boldogságot kívánok, utólag is!
Ha lehetőséged van rá, tanuld meg a szakmát, ez egy nagyszerű lehetőség:)
( a bőr illatát nem lehet elfelejteni, engem is megcsapott:), ez egy örök szerelem)

Vera 2012. augusztus 6. 18:44  

Kedves Bea!
Nagyon boldog szülinapot kívánok! Szép tortát kaptál! Igazán szép hogy a gyerekek le vették a válladról a készülödést meg ami ezzel jár...

Ritkaságnak számít már apukád munkája... Ha érdekel , és van kedved
tanuld meg... Sosem lehet tudni. Még jól jöhet.

Névtelen,  2012. augusztus 6. 21:15  

Boldog születésnapot!
Ügyeskezű nálatok az egész család? :) Tervezésben, rajzolásban, sütésben-főzésben... :))
Nagyszerű lehetőség, ha apukád tudását tovább tudod vinni, az együtt töltött idő is nagy ajándék! Meg kell ragadni a pillanatokat, amikor a szeretteivel lehet az ember.
Brigi

lujza62 2012. augusztus 7. 20:17  

Nagyon boldog szülinapot és nagyon jó ha az embert a szeretteivel lehet,minden pillanatát ki kell élvezni,A torta csudi jól néz ki:)