Rendszeres olvasók

Munkáim
tuzes.beata@gmail.com

2013. február 7., csütörtök

Újévet köszöntő egérkék a hímzésen


Ez a rész volt a sampler legnagyobb képe. Most egy mozgalmasabb téma van soron, változatlanul szívesen készítem. Szépek  a színei és aránylag rövid idő alatt elkészül egy-egy részlet, így megvan az az öröm, hogy hamar lehet is gyönyörködni a végeredményen.



Pötyi cica széle, hossza egyforma. Tehát nem is Pötyi, mégis így hívjuk, mert a legfiatalabb cicánk. Mivel kislány, ő a legkedvesebb és neki mindent szabad. Bebújt a párnám mögé. Utálja amikor összerakom az ágyat és arrébb kell mennie. Azt sem szereti ha kikiabálok a szobából. Rám szól, felugrik ha hanyatt fekszem és a hasamon terül el. Dorombol, ne kiabáljak. Ha sokat jövök, megyek, ami azért minden napos, akkor látszik a szemében, hogy ez néha zavarja. Nehéz jó személyzetet találni-gondolhatja magában. Folyamatosan kommunikálunk. Mivel mindig velem vannak a kutyával együtt, az örömömet és a felháborodásomat is hangosan közlöm velük. Nekem nem probléma magamban beszélgetni, mindkettő feszülten figyel és a cica válaszol is. Főleg akkor közlékeny mikor beengedem. Szia-nyáu, hogy vagy?-nyáu és így tovább. Szóval beszélgetünk. Kicsit kancsal barátnőm része a mindennapoknak. És ez jó!

14 megjegyzés:

Éva Erdős 2013. február 7. 17:48  

Gyönyörű a hímzésed! Gondolkodom, hogy megrendeljem-e? De azt hiszem inkább befejezem a sok megkezdettet.
:))))) Szépen haladsz, most még a hangulat is megvan hozzá, hisz tél van.
A cicád éjszaka is bent alszik?
Mi azért éjszakára kiengedjük a mienket, bár szerintem szívesen aludna idebent. Mi is sokat beszélgetünk vele. Kis Bencéhez olyan szépen nyúl, sose karommal, mindig behúzza azokat. :)

Beáta 2013. február 7. 18:15  

Szia Évi!
Éjszakára a téli időszakban hagyom, hogy bent aludjon. De nem mindig szívesen, mert felébreszt, ha ki akar menni. Igen, ha játszik is, óvatosan harap, de a karmai nyomot hagynak.

Fidike 2013. február 7. 18:54  

Csodaszép a képed!

Fáni 2013. február 7. 19:15  

Nagyon szép , a végeredmény még szebb lesz, gondolom. Én is szoktam magamban beszélni, pedig nekem még cicám sincsen. Azt szoktam mondani, jó társaságom van. A lányomék cicája, amikor az unokám kicsi volt soha be nem ment a babaszobába, leült az ajtó elé. ha azt vette észre, hogy mocorog Csingiz, és nem úgy mint általában, odaszaladt a lányomhoz, addig lökdöste, nyávogott Neki, amíg be nem ment hozzá. De beteg a lányom, odaül mellé, és elzavarni sem lehet, amíg nem látja, hogy jobban van. Szeretjük is mindannyian

Erika 2013. február 7. 20:14  

Csodás a hímzésed!
Kizárt, hogy én nekikezdenék egy ilyen mintának, elrémíszt a sok kontúr, de a tiéd nagyon tetszik!

Beáta 2013. február 7. 20:58  

Fáni:aranyos lehet az a cica is. Nem mind szerethető ennyire.

Erika:de soká békéltem meg a kontúrokkal. Mostanra jóbarátaim. Tudomásul vettem, hogy a munka része és nem maradok el velük, mert akkor pokoli kísérők.

Vera 2013. február 7. 21:08  

Nagyon szépen haladsz... én is mondom nem tudok a kontúrokkal megbékélni... Én mindig úgy keresek hogy ne keljen kontúrt varrni, vagy minimálist!!
Borzasztóan aprólékos...és gyönyörűséges..
Édes a cica...A miénk csak a napaliba szeret a helyemen aludni hálóba nem....ÉÉÉÉÉÉÉs ha véletlen nem szólok hozzá,és csak elmegyek mellette, külön hangosan szól nekem...Egyébként én is, helyesebben mi is beszélgetünk vele.... természetesen a Macival is....Mindig ott vannak ahol mi...

Dóra 2013. február 8. 8:41  

Hihetetlen, hogy milyen eszméletlen tempóval tudsz haladni! Nagyon szép lesz, igazán mozgalmas kép!

Jutka 2013. február 8. 8:43  

Részlet gazdag, szépen kidolgozott minta.
Biztosan nagy élmény hímezni egy,egy részletet, kivitelezés is pontos, precíz! Élmény minden apró részlet elkészülte.

Eliz 2013. február 8. 9:49  

Nagyon szép!!! Gyorsan haladsz...
Sokat gondolkodom rajta, rengeteg gyönyörű munkád van.Hova is fér el ez minden, mert eladni :(??? Szerintem megfizethetetlen!!!
Izgatottan várom a végeredményt.

Névtelen,  2013. február 8. 14:33  

Jaj, mennyi bájos részlet! Még a hópihék is mind mások, a sipkás egérkék szerepeltetése mókás, a folyamatos kontúrozással meg nagyon igazad van!
Az állattartás legjobb része, ha az ember mellett-körül vannak. Megértik a helyzeteket, sok-sok szót, ténylegesen részt vesznek a mindennapokban, beszélgetnek a maguk nyelvén. Felvidítják a "gazda" szívét. :) Pötyi tündéri.
Brigi

Palkó 2013. február 8. 19:11  

Gyönyörűen alakul a képed!... és fantasztikusan gyorsan! :) Irigyellek azért, hogy megbarátkoztál a kontúrokkal... nekem nem megy...
Szép hétvégét kívánok!

amilgade 2013. február 10. 16:34  

Nagyon szép a képed! A cicákat igazán kedvelem. Mindig is cicás voltam, sajnos nekünk nem lehet:-(