Rendszeres olvasók

Munkáim
tuzes.beata@gmail.com

2013. március 18., hétfő

Jardin P. Kék házikó, havazás



Újra házikó, mert nagyon kedvelem hímzett és varrott formában is. Ez gyönyörű minta! Azon gondolkodom miközben készítem, hogy más színekkel újra hímezném...

Nagy képre vágyom. Igaza van Verának, folyamatosan dolgozik egy nagy képen és kisebb munkák kedvéért nem elpakolja, csak félre teszi. Nyári képet kerestem sok sok virággal. Nem találtam kedvemre valót sokáig. Azokat kedvelem amin élet is van. Történés. Olyan nincs. Azaz van, csak nem tetszett. Eszembe jutott, hogy készítettem téli tájképet Marty Belltől és rákerestem a képeire. Megleltem a kedvemre valót, meg is rendeltem és most nagyon várom.





A Nemzeti Múzeum előtti készülődés egész nap tartott márc. 14-én folyamatos esőben,


végül a  hóesés miatt lemondták és evvel együtt minden ünnepi műsort. Én ilyenre nem emlékszem az elmúlt 30 évben.

Itt Bp-en szerencsések voltunk, mert nem kaptunk akkora havat, mint a nyugati országrészekben. Ámulva néztem a híradó képeit az ottani helyzetről!


Éjszaka esett a hó, de másnap már olvadt. Ahogy olvadt tömörült és délután újra fagyott. Olyan a háztető, mintha díszterítő lenne rajta.


Könyvet már nagyon ritkán veszek, mert drága. Egy ajánlóban hallottam Szin történetét és azonnal elhatároztam, hogy megveszem, ugyanis hetente legalább kétszer bele nézek a külföldi híradókba is és az Észak Koreából majdnem havonta atombombával kérkedő és fenyegető hatalmon mindig kicsit elgondolkozom: komolyan kell venni? Jóformán semmit nem tudok erről az országról.
Szin az első észak-koreai rab volt aki kényszermunkatáborban született és akinek sikerült megszöknie.
A könyvet nem részletezném, de pár dolog:  igen, elolvasva érthetővé válik milyen ország Észak Korea.
Meglepetés számomra " az osztályellenség harmadíziglen kiírtása", azaz ha egy családban valaki bűnt követ el, akkor az egész családot pl. a 14-es táborba száműzik, büntetik. Innen élve nem kerül ki senki. A hétköznapi életet átitatja a bizalmatlanság, mert jutalom fejében mindenki szívesen lesz besúgó, ez kötelező is. A jutalom pl. az olimpián elért jó eredményért egy hűtő, a veszteseké és a családjuké munkatábor.
Meggyőződésem, hogy a világban ma ott a legnehezebb az élet. A legszörnyűbb, hogy tehetetlen ellene mindenki.

15 megjegyzés:

Palkó 2013. március 18. 17:24  

Tényleg nagyon bájos ez a házikó! Kíváncsian várom a végleges formáját! Meg azt is, milyen az a nagy kép, ami Neked tetszik :)
Igen É-Koreában szörnyű a helyzet... van egy ismerősöm, aki sokat tud(na) mesélni róla...

Palkó 2013. március 18. 17:24  
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
anik 2013. március 18. 17:30  

Nagyon köszönöm a könyvajánlót, el fogom olvasni! Amióta hímzek, azóta háttérbe szorult az olvasás, csak igazán jó könyvekre vagyok hajlandó időt "pazarolni" De ez nagyon érdekesnek tűnik!

A házikód nagyon szép lesz, vidám, tavaszi színek!!!!

Beáta 2013. március 18. 17:44  

Hű, Palkó mesélj a blogodon! Engem érdekel.
Anikó:igen keveset olvasok én is.

Névtelen,  2013. március 18. 19:28  

Jókedvre derítő terápia a házikódnak csak a látványa is! Látszik, hogy örömmel hímzed, mesebeli, kedves!

A könyv felkavaró lehetett. Itt relatív biztonságban ülünk és netezünk, máshol harmadíziglen büntetnek munkatáborban...
Brigi

Barbaral 2013. március 18. 19:50  

Gyönyörű a hímzésed! Marty Bell-t én is imádom, bár sajnos még soha nem hímeztem tőle semmit. Évekkel ezelőtt kinéztem a Rocky Mountain Christmas-t, de még nem tudtam nekikezdeni:(. Majd ha nyugdíjas leszek:).
Köszönöm a könyvajánlót is!

Beáta 2013. március 18. 20:03  

Barbaral: A Rocky M C-t hímeztem én is ki, az a kép gyönyörű!

Fidike 2013. március 18. 20:41  

Szép a házikód!

Én is a nagy képek bűvöletében élek, megértelek. Néha tűnődöm azon, mi lehet az oka, hogy a nagy munkák tetszenek. Talán mert atr sokáig lehet varrogatni, nem kell tőle elszakadni? Messze vezethet ez a gondolatmenet.

Most rá is keresek Marty Bellre.

Észak-Korea tényleg egy zárt világ. Bár az én nagy szerelmem a szépirodalom, a "való világról" ritkán olvasom...:)

Beáta 2013. március 18. 21:01  

Fidike: az van, hogy tündériek a kisebb képek, de hamar kész és akkor én most mit csináljak?-után felmerült bennem, hogy jó dolog ha van egy állandóhoz visszatérni. Nekem ugyan ilyen van, de téli kép és ahhoz most nagyon nincs kedvem.

Jutka 2013. március 18. 22:02  

Nem ismerem ezt a JP mintát de, szerintem tavasz csalogató:)

Vera 2013. március 19. 14:08  

Kiváncsi leszek milyen lesz ha teljesen kész....Sokszor alig várom hogy visszatérjek a nagy kép varrásához...Nos drágám nem mutattam belőle, azért mert nem színhű.... most amit találok itthon fonalat egy egy darabot, részletet azzal hímzem...természetesen kicsi részletbe vagy csak pár xszem erejéig...Nem ezért, de kicsit csalódott vagyok, mert a képen a színei mások, mint amit Dmc-be is megadtak...Na de majd hamarosan mutatom...
Remélem találsz kedvedre valót....

gromine 2013. március 20. 8:17  

Szép házikót készítesz.
Milyen színben hímeznéd még ki?

Névtelen,  2013. március 21. 21:08  

Bea, még 2011. nyarán belekezdtél egy hatalmas és a szokásosnál is bonyolultabb képbe, egy párizsi utcarészlettel, háttérben a Sacre Cour. Vissza is olvastam, és tényleg! Egy hosszanti csík elkészült belőle. Kiszerettél a mintából? Vagy most valami újra vágysz? Akárhogy is döntesz, sok örömet hozzá! :)
Brigi

Beáta 2013. március 22. 17:16  

Aaaaah, azt hiszem az egy óriási tévedés volt!Az egy giga-giga munka..., nem is tudom mi lesz vele. Tényleg nem tudom, de most elgondolkodtam.Még az én ütememben is legalább 10 év.

amilgade 2013. március 27. 17:10  

Nagyon tetszik a házikód! A könyv ajánlót köszi, felkeltette az érdeklődésem.