Szabok

Ma délelőtt leszedtük a karácsonyfát és így nagy hely lett a szabáshoz. A gépeim még a tetőtérben, tényleg ki tudtam teríteni a mintaívet, eddig jó. A régi Burdákban a megvarrandó darab mellé oda  van írva 1-11-ig és milyen színnel van jelölve amit keresni kell. A számozás most is megvan, de a szín nincs, így először rossz mintát másoltam.

Emlékeztek a humoristára aki a belvárosban leterítette a szabásmintát az utcára és az arra járóktól azt kérdezte: hol van az Oktogon? Mert ez tényleg olyan mint egy térkép. Hosszan keresték rajta az utcát, én meg most a mintát. Mikor rájöttem melyik ami nekem kell, vastag filctollal körbe rajzoltam és úgy másoltam át.

A kirajzolt mintát kivágtam és elkezdtem szabni a nagyobb részeket, de elfáradtam és holnapra marad a többi. 3 órába tellett a szabásmintához jutni. Cseresznyés blúzom lesz! A Röltexben akadtam erre a kedves anyagra.

Elmesélem hogy telnek a kutyával alvós éjszakáim. Mióta hideg van nem merem kint hagyni, velem alszik a szobában egy szőnyegen. Hajnalban arra ébredek hogy ott áll az ágyam mellett, ki akar menni. Én álmos vagyok, ő nagy darab és rendszeresen beszorulunk az ajtókeretbe, mert hozzám igazodik ritmusban. Olyanok vagyunk mint egy komikus filmben. Motyogok, araszolunk a bejárati ajtó felé. Ő előbb ér oda és a kutya tényleg olyan nagy , hogy nehezen érem el a kulcsot tőle mert elállja az utat. Erős nyújtó gyakorlatok árán fölötte végre kinyitom az ajtót és a nyíló résen már megy is ki be-beszorulva menet közben. De itt vége és visszazuhanok az ágyba aludni.