Születésnap

Tegnap tartottuk a születésnapomat. A férjem egy gyönyörű csokorral lepett meg, kislányom pedig megsütötte a Marlenka nevű tortát, amitől el vagyok ájulva ismét! Egyrészt mert nagyon finom, de nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy mennyire munkaigényes! Nagyon nagyon köszönöm! Kézimunkát és selyemszalagokat kértem, de ezeket meg kellett rendelnem külföldről és most nagyon várom...
Az együtt töltött nap a legnagyobb ajándék. A fiúk bográcsban gulyást főztek, mi meg mintákat néztünk a lányommal. Nincs suli és most van ideje és kedve is hímezni. Három mintát is kiválasztott és ahhoz szedtük össze a fonalakat, vásznat. Hozzá is kezdett, órákig böködött.







A vejem imád fotózni. Mindent.


Egy év után haza érkezett Anita (lányom barátnője) Kínából. Ösztöndíjasként volt kint, rengeteg élményt, képet hozott. Én is kértem fotókat, szeretnék feltenni a blogra is némi magyarázattal, biztos mindenkit érdekel. Egy táska készletet kaptam Tőle, nagyon köszönöm.
Már akkor jól beszélt kínai nyelven mikor elindult, nem véletlenül mehetett. Szóba került, hogy egy emelt szintű nyelvvizsga letevése után egyenesen mehet mesterszakra, kihagyhat egy évet. Nagyon drukkolok Neki, de amilyen nyögvenyelősen mennek itt a dolgok, hát...


Ezt az aranyos könyvjelzőt a lányom készítette, én alíg nyúlok kézimunkához, kevés rá az idő.



Az őszi rózsát csak azért fényképeztem le, mert minden évben csak akkor kezd nyílni ha jön az ősz. Márpedig ez egy bimbó. Lehetséges lenne, hogy az idén hamar beköszönt az ősz? Nagyon bánnám, mert keveslem a nyarat. De ez a virág soha nem téved. Bár ahogy a képen látszik csak egy virág kezdett el nyílni, a többi még alszik.