Mézeskalács...

...a hímzett képen készen a sütikkel. Most a csésze alakul szépen. Nagyon örülök, hogy elővettem, már eddig is sokat haladtam vele.


Ma Gyrost készítettem. A receptet itt találtam. Féltem a pita tésztájának az elkészítésétől, de hólyagos lett, így tölthető. Olyan kedvtelve ír a szerző a blogon az otthoni kenyér kelesztéséről, sütéséről, hogy majdnem azt is csináltam. Régebben sok kenyeret sütöttem géppel, a kenyérsütővel, de idővel meguntam. Jó, mert kedvemre ízesíthetem a tésztát fokhagymával, bármivel és ilyen meg olyan magokat szórtam bele. Az így készült kenyér sűrű, laktató, olyan, mint a bajor szendvicsek. Fél szelet is elég, mert nincs benne a sok levegő, azaz tartalmilag legalább másfél karéj kell a boltban kapható általunk kedvelt kenyerekből ugyanennyi kalóriához. De csak én ettem, a család nem, így meguntam készíteni. Kár.
Mostanában a kerti munkákra gondolok. Várom, hogy hozzá kezdhessek. Azt olvastam valahol, hogy a málna 6 év alatt teljesen kizsigereli a földet. Ebbe kapaszkodtam bele, hogy megszabaduljak tőlük, de mégsem teszem. Nem írtom ki, de átültetem egy árnyékosabb helyre. Ott mi lesz vele, én nem tudom, de egyre nagyobb helyet követel magának, nincs is olyan mennyiség rajta, hogy tovább kerülgessem abban a kis kertben. Lesz még virágbokor, amit kiások és kidobok, a fürtös paradicsomnak is új helye lesz, amit elő akarok készíteni és a többi. Szóval a terveim megvannak, várom a jobb időt.