Rendszeres olvasók

Munkáim
tuzes.beata@gmail.com

2013. április 18., csütörtök

A változatosság kedvéért: táska





Ez most magamnak és nagyon örülök neki, mert nekem pont ez a méret ideális. 36x30 cm. Ebbe belefér a vászon, amit veszek, pénztárca, víz, a tetejére a pogácsa, mert útközben eszek. Nem véletlenül írtam példának a vásznat, ugyanis evvel minden valamire való tartalékom elfogyott, a bélésanyag is, lehet menni vásárolni. Csak előbb töltse meg valaki pénzzel! Hihi. Az kész szerencse, hogy volt itthon próba babás anyagom, mintához illő. Érdekes, most már harmadszorra varrom ugyanarra a szabásmintára a tatyót, de még mindig 4 órán keresztül dolgozom. Nem fejlődöm.
Valamikor régen, még csak egy gyerekem volt és mikor egy éves lett vállaltam bedolgozást, varrtam, hogy keressek egy kis pénzt. Este, mikor lefektettem a kisfiam, elővettem a gépet és sokszor éjjel kettőig varrtam. Egy rövid nadrágért 250 Ft-ot kaptam. Sajnos, azt hiszem ez most sem sokkal több és a kevéske pénz nem tudott sokat hozzáadni az életminőségünkhöz, hamar feladtam és inkább elmentem esti suliba. Emlékszem, volt olyan, hogy ülve elaludtam az asztalnál. Sokat gondolok vissza: mennyi mindenre volt energiám! Milyen lelkes voltam!  Hova lett?
Varrni is úgy tanultam meg, hogy:
Volt egy nagyon tehetséges barátnőm. Tényleg az volt, de Ő ezt nem tudta magáról. Mindig is jól rajzolt, honnan tudta volna, hogy ez nem hétköznapi? A férje egyik este, csak úgy a kádban ázva navigálta: na!, akkor most ezt a rajzot beküldöd a Nők lapja divattervezői pályázatára! Jó. Jött a válasz, hogy első díjat nyert és az egy éves ingyen tanfolyam vége a tervezett ruhák kifutón való bemutatása. Végig csinálta, de végig tudta, hogy itt nem szabad nagy álmokat dédelgetni, mert olyan osztálytársai voltak, akik Párizsból, Milánóból tapasztalattal jöttek. Dícséretesre végzett, de ebben a szakmában olyan nagy a harc, a kiválasztódás, nem állt be. Jól tette. Ma művész tetoválásokat készít. Vagy már nem, nagyon rég találkoztunk. De mivel az Ő tanulási időszakában mindketten gyesen voltunk és csak három háznyira laktunk egymástól, találkoztunk a gyerekek déli lefektetése alatt rövid időre és esténként. Mindig az ötletelés folyt, de ebben Ő volt találékony, én inkább csak hallgattam. Építkeztek, pénz nem volt holmi vásznakra, de méterben kapott valahonnan gézt, valódi sebkötöző gézt és azt három rétegben összevarrva és azt textilfestékkel színezve csoda jó nedvszívó újjatlan nyári mindenfélét varrt. Én is akartam. Anyósom aranyos volt és támogatta, hogy vegyek egy varrógépet, az jó ha van a háztartásban. Ő vette az első varrógépemet, amit tavaly cseréltem le 27 év után. Ültem a gép előtt és még azt is meg kellett tanulnom, ha ott lent azt a pedált nyomom, akkor itt fent az megy és egyáltalán egyenesen varrni! De nagyon akartam és éjszakába nyúlóan varrtam minden kidobandó, felesleges vásznat. Akkor jöttem rá, hogy régi dolgokból újat tudok készíteni és szegény kisfiamra húztam olyan szűk ingecskét... No, mert a szabás az nagyon sokáig nem ment. Még most sem. Hiába, ez egy szakma, itthon elsajátítani nem könnyű.


Hű! Ez már nem folt, határozottan egy fa. Sőt! Házrészlet. Szívesen hímzem.



Nálunk most virágzik a cseresznye és jönnek a méhek is. Hát persze! Mennyire várhatták az idén a virágzást! Nagyon éhesek lehetnek.

16 megjegyzés:

Cathlen-Kata(katamese.hu) 2013. április 18. 19:06  

Nagyon szép lett a táska megérte az időt amit ráfordítottál.
(Bezzeg engem simán el lehet küldeni pepita cérnáért annyira nem tudok géppel varrni:-DD )

Szép lesz a kép is nagyon, igazi tavaszi színei vannak.

Beáta 2013. április 18. 19:16  

Pepita cérna? Olyat én is akarok! Ah!Géppel varrni valóban jó, legtöbbször azért, mert a hosszú nadrágból fel kell hajtani.

Jutka 2013. április 18. 19:31  

Mert táska az kell! Sőt a táskában is táskát hordok, többet is:))
Hímzés pedig nagyon ígéretes, gondolom jó nagy lesz.
Kedves történet jó tudni, hogy ilyen is előfordul.

Palkó 2013. április 18. 19:36  

Szuper lett a tatyód, és nagyon szépen haladsz a képpel is!
Fiatal koromban én is sokat varrtam... fillérekért vásárolt szabásminták alapján fillérekért vásárolt maradék anyagdarabokból készült a lányom komplett ruhatára kb. 3 éves koráig... ma meg már csak kínlódom, ha varrógéppel varrok. Hogy ez miért alakult így...???

Beáta 2013. április 18. 19:44  

Táskába táskát. Tényleg így megyek én is mindenhova.

Fáni 2013. április 18. 20:34  

Nagyon szép lett ez a szatyor is, a hímzés szuper.Én nem nagyon tudok varrni, pedig karácsonyra nagyon jó kis géppel leptem meg magam. Nincs időm sem, meg ha elrontom, elmegy a kedvem. Na meg olyan sincs aki megmutassa. Illetve ez így nem igaz, de nem szeretném mindig rángatni szegényt, hogy S.O.S. De nem adom fel, egyszer csak sikerül.Nem igaz?Van egy édes kis gyerek vers, sokat tanítottam az oviban, A címe: Az új ing. Egy gyermek próbálja begombolni, és az a vége "Addig-addig próbálgatom, amíg egyszer sikerül", Na, így vagyok vele én is, ha lesz rá időm.

Orsi 2013. április 18. 20:35  

Ez a táska szenzációs:) egy ilyenért a térképről is lemennék:)

Beáta 2013. április 18. 20:51  

Fáni: ha nincs aki mutatja, akkor szinte lehetetlen megtanulni.

Orsi. Le ne menj a térképről! Küldj nekem általad meghímzett mintát és egyeztetéssel a vásznat illetően megvarrom neked az ilyen tatyót szívesen. Írj e-mailt, megadom a címem.

Fidike 2013. április 18. 20:54  

Szépek a munkáid. De én most az Ülök és mesélek részt olvastam a legnagyobb érdeklődéssel. Imádom a kézimunkás-varrós sztorikat.

Beáta 2013. április 18. 21:06  

Hát, igen, nekem meg jó volt felidézni.

Névtelen,  2013. április 19. 0:18  

Remek a táska-sorozatod! :)) Igaz a mondás: a jó munkához idő kell, megérte a ráfordított energiát. Egyedi, vidám, megbízható táskád lett!
Köszönöm, hogy megosztottad a varrós történeteket! Tanulságosak.
Brigi

kyOrsi 2013. április 19. 8:05  

Köszi szépen Beáta, majd írok!

Vera 2013. április 19. 9:15  

Már annyiszor megnéztem, elolvastam a posztodat és azon gondolkodtam mit is irjak....Első pillanatba mikor megláttam a szatyodat, az jutott eszembe, milyen szerencsésnek mondhatom magam, mert én kaptam ílyen anyagból táskát... Jó megtapogatni.... és látszik milyen nagy gondot forditasz az elkészitéséhez...Persze a himzés ép olyan, mint megszoktuk Tőled... aprólékos, szép pontos...Nekem is kéne egy kis löket a szatyó és egyebek varrásához...Nem vagyok képes leülni a géphez....
Ahogy olvastalak, megint beugrott a régi fiatal kori dolgaim, hogy miből varrtam,és hogy lett gépem és hasonló...és miből kötöttem....
A himzésed szépen alakul...inspirálsz, hogy én is varrjam.... az enyémet.
Remélem most meg vagy elégedve velem ... mert úgy tűnik regényt irtam... no puszi Neked...

gromine 2013. április 19. 9:19  

Szuper lett a táska !

amilgade 2013. április 19. 22:03  

Aranyos a táska, és a kép is igazán ígéretes. Azért szeretek ide jönni hozzád, mert meglepsz mindig valami kis történettel, ami szívmelengető.

Éva Erdős 2013. április 20. 12:29  

Drága Beáta! bizony nekem is felidézted a régi időket. Én teljesen magamtól tanultam varrni, a Burda füzetekből vett szabásmintákkal,. Rengeteg holmit varrtam a gyerekeimnek,magunknak, meg most az unokáknak. A lelkesedés és az energia sajnos lejjebb apadt, már hamarabb megveszem a készet, mint napokig görnyedjek a gép fölött. De nagyon szerettem, szeretem csinálni most is. Csak sokkal kevesebbet.
A táska szuper lett! Engem is inspirál.
A tavasz meg tán meghozza A KEDVEMET IS MINDEHHEZ. :)