Táska

A lányom tegnap avval a kéréssel érkezett, hogy szeretne egy hatszögű táskát. Ehhez először le kellett venni a polcról  Obádovics Matematika című könyvét és megtanulni a pontos oldalszerkesztést. Előkerült körző, vonalzó és a férjem segítségével szerkesztették meg a pontos hatszögű szabásmintát, míg én az ebédet készítettem. Evés után nem sokkal hozzáláttunk. 17 cm hosszú egy oldala és a fodornak a szélén 2 méter 20 centit használtunk fel. A matekon túl: aranyos lett és talán az első olyan, amit rutinból könnyedén varrtam, már a sokadik kísérlet után. Belül és hátul nagy zsebet kapott, hogy ne álljon el díszgombbal rögzítettük középen. Azokat az anyagokat használjuk amik itthon rendelkezésre állnak. Hihetetlen mi mindent ki lehet hozni fél méter vászonból! A karabiner meg egy csoda! Nagyon szeretem használni. Dísze is a táskának és mivel körbe forog, nem tud a füle összetekeredni. Vennem kell rézszínűt is! A mágnespatent is jó dolog, nem kell bajlódni a cippzárral, amiből úgy sincs itthon megfelelő szín és méret.
A puha bélés és a fodor miatt olyan, mint egy díszpárna.

Mostanra biztos vagyok benne, hogy ha nem lenne a hímzés körül ez a szép virágkeret, akkor nem is tetszett volna meg ez a minta. Azt hímzem a legszívesebben.
 

Ez a teraszunk, az udvar és a szomszéd ház érdekes nézetből. A fényképezőgépet tanulmányozva és azt próbálgatva a férjem készítette. Van olyan funkció, hogy három képet készít egymás után, kereszttel a kép közepén jelzi mikor jó a fókusz és azt összerakja. Nagyon jó!