Nagymama szakácskönyvéből

Azt tudtam, hogy ma bevásárolok hétvégére, de mit vegyek, mit készítsek?  Eszembe jutottak a tokányfélék. Mert van Erdélyi tokány, Gombás- és Debreceni tokány, Savanyú vetrece és másfélék. Alapvetően ugyanúgy készülnek, de én kihagytam a paradicsompürét, mert a mi kedvencünk a borral felöntött és avval párolt gomba és hús, a végén jó adag tejföllel összeforralva. Ha a szakácskönyv a kezembe kerül több receptet is elolvasok és ízlésemhez alakítom. Pl. a borhoz inkább paradicsompürét ajánl, a Savanyú vetrecéhez ecet vagy citromlé is kell, ha meg tejföl, akkor nincs benne bor, amitől pedig érdekes és nagyon finom lesz a pecsenyelé. Szóval variáltam egy saját tokányt. Alapja mindnek a füstölt szalonnán pirított hagyma és zöldpaprika. A kisült szalonnát kivettem és a végén a kész étel tetejére szórtam:

Sok őszibaracklekvár készült az idén és először használtam piskótatekercs töltéséhez. Ehhez viszont vanília öntetet gondoltam, mert szerintem a csoki elvitte volna az ízeket. A férjemnek ízlett, a fiamnak nem.
Vaníliazuhatag:

Elszámoltam a vásznat, éppen ki fog férni. Eddig 44 cm magas, de nagyon csini!

A második zöld fonalamból ennyi van. Talán elég lesz. Ebből a színből már a második motring fogy el, a másik két zöldből szintén egy-egy. Ez is mutatja mekkora meló.
A képen látható kiskacsát az úton találtam. Hazahoztam. Cuki!